Tanulni, tanulni,tanulni

    Ezt valamikor Lenin elvtárs mondta Sztálin elvtársnak de újabban mint szinte mindenről erről is megoszlanak a kutatások után készült vélemények
" http://toriblog.blog.hu/2009/12/28/van_ez_a_tanulni_tanulni_tanulni".
De egy biztos ez a tanács még most is nagyon aktuális mert tanulás nélkül  nincs haladás nincs innováció egyszerűen nincs fejlődés.
    A kisfiammal mi is folyamatosan tanulunk most jelenleg nem haladok a bejegyzéssel mert kiakarja rakni a nevét a betűkből és természetesen együtt kell csináljuk. A húsvét előtt felkészülés most az ő tanulásáról fog szólni.
  Először is locsoló verset tanulunk a mondókákkal együtt, már elkezdtük, két hete itthon játszás közbe, autóban utazva. Külön tanultunk kislányoknak, nagymamának.Nagyon kíváncsi leszek, apukával mi fognak remekelni kár, hogy nem leszek ott.( erre most jöhet a komment, hogy a fiával még locsolni is szeretne járni, de meg is tudom magyarázni persze, hogy kíváncsi vagyok hisz a közös munkánk van benne és mi együtt nagyon jól tudjuk mondani).Na de majd elmesélik a napi élményeket.Át is költötte az én kis kertész legény vagyok versikét, neki a virág elszárad ha nem kap vizet nem elhervad.
 Ez a húsvét szórakoztató része és úgy gondolom neki még nem igazán lehet elmagyarázni a húsvét értelmét vallási vonatkozásban.Azt kell megértse, hogy miért is hozza a nyuszi a tojást ha már a tyúk tojta. Az én magyarázatom amit elfogadott a következő a tyúk tojta és a nyuszik festették és a nyuszik hozzták.
 Rengeteg kérdésük van és mindenre kíváncsiak.Ebben a korban olyan az agyuk mint a szivacs gyűjtik az infókat és meg is jegyzik.Nagyon kell vigyázni mit mondok mert amit anya mond az a helyes. Ha rá jön, hogy nem igaz akkor elveszíthetem hamar a bizalmát.Azt meg nem szeretném.Útba kell igazítani hol tud információt szerezni arról ami érdekli ha nem is tudom a helyes választ a kérdésre akkor meg utána kell nézzek addig amíg ő még nem tud.Mert a szülő útba igazítást tud adni a helyes  élet úton és az iskola útba igazit a tanulás útján.
  Volt olyan, hogy én tanultam és Ő is tanulni akart nézte is a könyvét és egyszer megszólalt, de anya én nem tudok tanulni nem tudom elolvasni a könyvet.Megnyugodott, hogy majd ha iskolás lesz akkor megfog tanulni olvasni.
   Ezek a heti problémáink:)) A házi dolgozatok és az én felkészülésem a vizsgákra a hétről elmaradnak mert eddig amíg aludt még volt időm egy kicsit tanulni olvasni de a héten a házi munka a fontosabb, sajnos.
Na jól összehoztam a témát.De végül is az a fontos , hogy mindig fejlesszük magunkat és tanuljunk."Tanulni,tanulni,tanulni"

Ki vigyázzon a gyerekre 2.

       Az ötletekhez szeretnék hozzászólni és bővebben kifejteni az én tapasztalataimat. Ahhoz nem tudok hozzászólni, hogy csak a fiús anyukák ragaszkodóbak vagy a lányosak is de mint anya szerintem mindegy milyen nemű a gyerek nehéz az elszakadás mindenképp.
    Nekem az egész napos felügyelettel vannak gondok, pár órára szívesen hagyom másra hisz ez így helyes és nekem is kell a szabadság, azt nem tudtam jól megszervezni eddig, hogy pld. egész hétvégére vagy legalább egy éjszakára máshol legyen a kisfiam,mint már írtam nem mindegy, hogy ki vigyázz rá és milyen benyomást tesz a gyerekre. Be írattam napközibe , mert úgy gondoltam jó ha gyerek társaságba van és szakemberek vigyáznak rá. De sajnos a gyakori betegségek oda vezettek, hogy eddig az évből három hetet jártunk. Minden évszakban 1 hetet. Na de itt is gond volt az elszakadással, én úgy gondoltam az én okos fiam megérti, hogy jó helyre megy és nem fog sírni. Igen de mikor addig jutottunk a beszoktatás alatt,hogy ott is maradt a többi síros gyerekkel, olyan keservesen sírt, hogy én az ablak alatt egy tengere való könnyet hullattam. Pedig kiolvastam minden szakirodalmat ami ezzel a témával kapcsolatos és sajnos nem vált be semmi, nem szabadott volna sírnom mert állítólag a gyerek érzi és még rosszabb neki és még jobban sír de az a baj nálunk fordítva is működött én is éreztem ,hogy sír  erre én még jobban sírtam.Na ez volt első nap második nap már keményebb voltam már csak ő sírt. A második héten már senki nem sírt mert beteg lett. Mentünk a dokihoz,szemlesütve ,mert mikor adták az igazolást szépen felvilágosítottak, hogy betegségről fog szólni az óvoda és nem mindegy, hogy hány éves korában kezdődnek a betegségek.Na de nekünk elkezdődött.Kivették az orrmanduláját utána megint próbálkoztunk de sajnos az eredmény ugyan az maradt és sajnos mindig kezdődött előröl a beszoktatás. De, hogy még nehezebb legyen a vizsga időszak közepén tartottunk és közeledett az ünnep is. Túl lettünk az első műtéten is.
   Sós szobába kezdtünk járni mert az a legjobb a légutak erősítésére  nem jártunk már napiba .10 nap sós szoba napi 1 óra ,eredmény tüdőgyulladás és injekció, pillangó a kézben.Lelkiismeret furdalás anyának és értetlenül álltam, hogy mi lenne ha dolgozni járnék ő meg bölcsibe.Ez volt február. Felerősödött és szerintem kezdte megunni ,hogy csak velem legyen mert Ő kérte , hogy menjünk napiba, elmentünk de már okosabban apuka vitte és én mentem érte.Meg volt az ELSŐ szereplés amit szinte végig anya ölében töltött e olyan büszke voltam hogy szinte szét robbantam:))De úgy gondolta, hogy 2 nap és neki elég a napiból újból kezdődött a sírás.Jártunk egy hétig, eredmény szájfertőzés most meg itthon, ketten írjuk az új bejegyzést a blogba és persze mind a ketten mást szeretnénk.Ő velem játszani én meg nyugodtan házi dolgozatot írni .
    A keresztszülős bébiszitter ötlet nagyon jó de mikor te vagy az aki a barátnők közül szinte utolsónak válalsz gyereket akkor számolni kell azzal, hogy mindenkinek családja van és már sokkal kevesebb a szabad ideje amit a kereszt gyerekkel tud tölteni. Akinek meg nincs az sajnos világjáró és nincs itthon de mikor itthon volt akkor kivette a részét a gyerek pesztrálásból és érzem is a hiányát. De maradtak még itthon keresztszülők és majd őket is megfogom kérni.
         Azzal vigasztalnak, hogy jövőre már gyakrabban fog járni napiba, de azzal az esti pesztra még mindig nem lesz megoldva lassan oda kerülünk, hogy még a színház bérletünket is más - más napra kell vegyük és a szülinapunkat is külön ünnepeljük, sőt szilveszterezni is külön fogunk járni:)).
   Irtó modern házasság a mienk.Ezek az én tapasztalataim de nem adom fel meggyógyul és újra próbáljuk a napit.

Ki vigyázzon a gyerekre?

    Az idő beosztás problémája mellett a legnagyobb gond számomra ki vigyázzon a gyerekre az idő alatt amíg én nem tudok vele lenni. Az természetes, hogy minden anya maximális időt szeretne a gyerekével tölteni de mindannyian tudjuk, hogy ez lehetetlen.
 Megváltozott az életünk de ez fel sem tűnik ,olyan természetesé válik mintha mindig is így éltünk volna attól a perctől, hogy megszületnek. Csak akkor tűnik fel mikor olyan dolgokat kell elvégezni amit velük nem lehet.
  Ilyenkor fogadunk bébiszittert ha nincs nagymama. Ez szuper ötlet de, hogy lehet másra hagyni az elsőszülött szemünk fényét hisz eddig csak mi voltunk vele no meg az édesapja. Apuka is elrendezi no nem olyan jól mint mi ( dehogy nem, de akkor még így gondolod míg pici) na de nincs más választás rá kell hagyni. Mikor haza érsz gyorsan ,akkor látod, hogy mindketten boldog mosollyal az arcukon alszanak. Nem a megszokott helyen és nem a kis pizsibe, de nem baj, az  a fontos, hogy nem sírva várnak téged  Ekkor egy kicsit összeszorul a szíved ez az elválás első lépése de boldogan nyugtázod , hogy így van ez jól.
  Meg is van marad az apuka igen de ha neki is dolga van? Akárhogy tiltakozol ellene kell egy pesztra , néha beugrik a nagyi is de ö még dolgozik és kevés a szabadidő. Volt is egy nagyon kedves nénink aki "pot" nagyink lett de az évek során igazi nagyi vált belőle és nem lehet elszakítani az unokától.
  A probléma még megoldatlan és a párommal nem csak iskolába nem járunk együtt hanem kocsmába sem:)))
Elárulom én vagyok a hibás mert szívem mélyén mindig is tiltakoztam a bébiszitterek ellen és most én viselem a következményeket. Ha újra kezdhetném ezt másképp tenném . De hogy? Vagy még sem?:)))
Na erről majd később most megyek mert alvás idő és apuka készül koncertre .